Jelenleg is zajlanak az akklimatizálódási folyamatok, a szó szoros értelmében nem találom „itthon” a helyem, de erről még a későbbiekben úgyis írok erről, elvileg elég fontos faktor az életemben. Lényeg, hogy az itthon az ott-hon, és az otthonom ott honol, egy szó mint tíz a négyzeten, minden amit gyerekkoromban megszoktam az nemes egyszerűséggel oda köt. Ez a lényeg lehet ragozni stb. de a magon nem változtat.

Nagy nehézségek árán, eljutottunk szombaton az aktuális MTV Iconsra. Azt hiszem összesen 24 Demjén Ferenc slágert hallhattak a megjelentek, a CokeClub-ban Siófokon, sajnos ahogy már írtam, nálunk elég körülményesen történt az indulás és még az úti cél sem volt biztos, ezért csak a „végére” értünk oda, de akiket így is láttunk: Somló Tamás, Irie Maffia, Csík Zenekar, Vad Fruttik, a legvégén egy kis 30y és Törőcsik Mari – Garas Dezső duettet, utóbbit csak kivetítve, bár így is ez tetszett nekem a legjobban. :) Utána a lemezlovasok vették át a gyeplőt ( :D ) a továbbiakban a rendezvény átalakult egy parti partyvá, tele hippikkel meg ilyenek, de a zene jó volt, egy ideig voltunk ott, megvártuk Ricsiéket, majd elmentünk enni, valaki nagyon éheS volt. Itt ettem életem legkisebb hamburgerét, először beleharapni sem mertem olyan aranyos volt. Majd találomra kiválasztottunk egy szórakozóhelyet a sok közül, kivéve egy, valami hajó, igazi késdobálós hely.. egy éve is lövöldözés volt amikor a többiek ott tartozódtak, most csak a mentő ment és szóltak, hogy oda ne menjünk, mert mindig verekedés késelés van. :\ Ez így nekünk Olaszország és a teljes nyugalom után komplett Los Angeles érzést kölcsönzött… szóval kiválasztottunk egy helyet a sok közül, és pont megtaláltuk DJ Zefil-t a régi jó ismerős Hip-Hop dj-t és olyan fergeteges bulit varázsolt nekünk, vagy két órát táncoltunk le egyhuzamban. Éjjel három körül otthagytuk Ricsiéket és elindultunk hazafelé, útba ejtettük még Máriát is, ahol valaki nagyon éhesS volt :) majd a spontanitás kedvéért csocsóztunk is, végül „gyors” haza.

Vasárnap nyugisabban indult, kisebb-nagyobb megszakításokkal este hatig aludtam, miután képbekerültem elindultam a városba, felhívtam a többieket. Csocsóztunk, de hamar meguntuk, lementünk „Szabtérre” beszélgetni egyesek kajálni, majd a nap fénypontja, egy kis Olaszország, a jó öreg strandröpilabda… nekiis álltunk játszani éjjel fél kettőkor a parkolóban, hát mit ne mondjak a vegyes érzések megint előtörtek, de hogy filinges volt az biztos. Azt hiszem mára ennyi voltam, vissza kell rázódni ebbe is :) és mennem kell, levegőt szerezni a labdába, ma éjszaka lábtengó lesz a város különböző pontjain fríztájl módban, de akkor erről majd holnap, vagy máskor írok, vagy nem is ígérek semmit, hiszen ma már a bizonytalanság sem biztos. písz :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.