Már csak négy nap, péntek éjjel, hm akarom mondani szombat hajnalban indul a mi „kis” csapatunk – mára tizenhárom főre duzzadt – Olaszországba. Természetesen már mindenki lázban ég a kalandot illetően és valljuk be, van is miért. Ennyi ember, két apartman, ötven méterrel a tengertől, a társasággal nem lesz baj, ezt bizonyítottuk egymásnak már sokszor, biztos lesznek összetűzések, melyek nagy részéből igyekszek kimaradni, ha esetleg valami csoda folytán részesévé válnék, akkor nem fogok tudni semmiről, de ez már alap, érti aki kell, aki meg nem az ne tudjon semmiről. :) Reméljük az utcatánc során és természetesen az egész utazás során sem történik semmiféle sérülés, de azért mégis az utcatánc a sanszosabb, nem egy önkímélő sport ez a break, saját tapasztalat, most is fáj a fejem, de erre még visszatérek. :) Szóval nem azért megyünk ki, hogy csak utca táncoljunk, az egész pihenésre és arra megy ki, hogy jól érezzük magunkat, ezért majd ha akarunk, táncolunk, ha nem akkor nem, bár úgyis majdnem minden nap fogunk, az „uccatáncfiling” lebecsülhetetlen pedig eddig csak Karosig jutottam, de el tudom képzelni mi lehet külföldön sokkal több nézővel. Most erről ennyit, úgyis állandó téma lesz… :) Terveim között szerepel egy útinapló létrehozása, még nem tudom, hogy fényképek által, vagy szöveges formában, esetleg a kettő ötvözeteként. A lényeg, hogy nagy valószínűséggel itt lesz publikálva. Na de haladjunk, történés volt most is bőven. Kezdjük péntekkel; sport szempontból pihenőnapokat éltem a vállam miatt, azért benéztem edzésre, hasaztam, beszélgettem. Utána mentünk ki Brigiékhez, Mikifára, amolyan házi sütögetős, medencés, csocsós ( :D ) csapat összejövetel alakult ki, ezúton is köszönjük a házigazdi(k)nak! ;) Csocsó után azért merészeltem nevető fejet tenni, mert elég gyakori színfoltja napjainknak és most elszabadultunk a város szürke világától, ki, ki a természetbe, a gyönyörű kertbe és az első, amit kiszúrtunk egy csocsóasztal volt. :P Amíg többiek sütögettek főztek, mi ezzel foglaltuk le magunkat, am ha már ilyen dicsérgetős kedvemben találtam magam, akkor meg kell említenem, hogy a kaj is nagyon finom volt. Persze sakkoztunk is, kertbe, kertisakk.. Brigi.. módosék :D Kölyök pedig megtanulta mi is az a susztermatt. Később többiek még fürdőzni is nekiálltak, de ennek a vihar és a felkerekedő szél hamar véget vetett, így gyors bepakolás, illetve hazarohanás következett. Háh.. pont sakkról írok és National Geographic-on ebben a pillanatban kezdődött a csodálatos emberi agy, zsenivé válni epizódja, mely nagyrészt a Polgár lányokról szól, sebaj fél szemmel is tudok gépelni, vagy mi. :) Szombattal sem maradok rest, leírom a történteket rögvest, klipforgatás. Hát már ilyenen is voltam, bár annyira nem sikerült kiélveznem. Este nyolcra kellett érkezni, de az események csak tíz után kezdtek beindulni, addig szépen lefáradtunk és a meleg is kikészített. Akkor végre átöltöztünk, ja azt elfelejtettem említeni, hogy mi mint táncosok szerepeltünk ebben a zenei klipben, de én nem egyből kerültem sorra, addig több jelenetet felvettek és körülbelül tizenegy fél tizenkettő magasságában került rám a sor, sikerült beütni a buksim az első körben, hamar ki is jöttem, de legalább letudtam, azonnal mentem is öltözni. Utána felvettünk még egy-két jelenetet aztán el is léptünk páran, csocsóztunk egyet, elmentünk ettünk, aztán kocsiba éjjel háromig beszélgetünk, ez már jobb volt. Nem is tudom már mit csinálhattam, hazaérkezés után, talán zenét hallgattam, vagy csak simán elaludtam tévé nézés közben. No legyen már vasárnap, vasárnap. A napot szinte teljesen a családommal töltöttem, aminek kifejezetten örültem, délután mentünk kiskanizsára az unokatestvéreimhez, akik jelenleg költöznek a városba és segítettünk nekik pakolni. Edzésnek is tökéletes volt, ment egy kicsi hátra, mellre, vállra, hasra, még szerencse, hogy ennyire szeretnek olvasni és rengeteg, de tényleg rengeteg könyvük van. :) Két forduló közben felvettük anyukámat is, aki hazaért Pestről, majd haza egy közös vacsi, utána ping-pong. Jut eszembe, elgondolkoztam valamin egy hete, azaz egy hete és egy napja, akkor is vasárnap volt, csak délután. Családi ping-pong kupa és én épp lejátszottam a mérkőzésem, másik ág volt soron, kifeküdtem egy ilyen kerti kifekvős cuccba, hátradőltem. Mit látok? Na mit? Repülőt.. érdekes? Nem. Pedig dee. Kondenzcsíkot húznak, ti tudjátok, hogy alakulnak ki? Mert én csak hozzávetőleg tudtam és azonnal utána kellett olvassak a dolognak, egy-egy részletesebb információért. De tényleg meglepő, csomó ilyet látni és nem hiszem, hogy sokan tudják, miként keletkezik. A lényege a történetnek annyi, hogy a magas légkörben hideg ám telített vízgőz van, ami ott már nem tud lecsapódni. Ám de viszont habár csak a repülőgépek hajtóművéből az égés során kikerülő anyagok között találhatunk apró porszemeket is. Ahogy hűlnek ezek porszemek, úgy csapódik ki rajtuk a gőz, majd rájuk is fagy. Ezért van csík a repcsik mögött. (H) Na de most, hogy kiokosodtunk megyek a ludni. Holnap megint suli :D azért vicces, megint vizsga, ez is vicces már, pedig informatikuS lettem, csak igyekszem minél több gyártó specifikus képesítést is magamévá tenni, egy az, hogy itt díjtalanul az interneten keresztül tudok hozzájutni, máshol viszont elég borsos ára van. Másfelől ezeket nemzetközileg is elismerik és bár messze nem ezzel szeretnék foglalkozni, de kitudja mikor jön jól. No meg mindig jó dolog tanulni valami újat. :) Ja és lesz ma zene is, nem is akármilyen. :)

lyóélyt, a diós!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.