A mai nap után egyenesen a legszerencsésebb embernek titulálom magam, két okból kifolyólag jutottam erre az álláspontra; egy, nem írtam semmiből sem dolgozatot, ez felettébb pozitív történés, ha azt vesszük, mennyit készültem így vasárnapról hétfőre virradó éjszaka. és kettő, nyolcszor próbáltam hapcizni, de nem jött össze, viszont a kilencedik nyert, nagyon jó érzés volt. xD

Mint kitalálhattátok, a tegnap estét nem tanulással töltöttem – na jó nem vagyok erre se büszke se nem örülök neki, de egyszer csak szabad nekem is ilyet csinálni – egy szó mint száz a doboz (tv) előtt ragadtam és beszippantott, mert kivételesen valami érdekeset találtam. Méghozzá Charles Darwin-ról, múlt héten volt a születésnapja és gondolom ezen apropóból. Eddig is evolucionistának vallottam magam és olvastam is róla sokat, de ez most Darwin saját szemszögéből mutatta be, no nem a fajelméletet, hanem ahogy eljutott addig. Utazása kezdetén még hitt egy felsőbbrendű teremtőben, úgy tervezte, hogy visszaérkezése után papnak áll. Erről a lassú, de tanulságos „folyamatról” vagy szemléletváltásról szólt a film. Először egy számomra régóta kedves helyen, Galapagos szigetén rendült meg benne valami, elgondolkozott azon, hogy ha a földön talál egy adag sárkupacot akkor senki sem kérdőjelezi meg, hogy azt valaki odavitte volna, nem feltételezik a külső beavatkozást, mert olyan egyszerű, de amikor megnézett egy bogarat ugyanott, akkor azt érezte, hogy ezt csak egy magasabb hatalom hozhatta létre, hiszen olyan tökéletes, a természet olyan sokszínű – ez így még alá is támasztotta az addigi véleményét, egy átlag ember meg is állt volna itt és örömmel nyugtázta volna gondolatmenetének jogosságát, ám ő nem – észrevette, hogy útja során nagyon hasonló madarakkal találkozott, ám mégis különböztek. Hogy miért? Azt akkor még nem tudta megmondani, de nem értette, hiszen ha valaki teremtette őket, akkor állandó, viszont értelmetlen majdnem ugyanolyant létrehozni, mint ami már létezik. Galapagos-t elhagyva a nyíltvízen összegezte az addig begyűjtött leleteit és ekkor döbbent rá arra, amit ma már tudunk, hogy az egyedek ugyanabba a fajba tartoztak csak egy részük, földrajzi elhelyezkedéstől függően fejlődött tovább illtetve vissza. Itt változott meg benne valami, amikor rájött, hogy az élőlények fajfenntartásuk képesek alkalmazkodni a környezethez, és ha ez igaz, akkor kizárható a felsőbbrendű teremtés. Hiszen ha ilyen rövid idő alatt már tapasztalja a változásokat, akkor mi lehet, ha továbbvetíti ezt a jövőbe? Fajok foknak kihalni, születni és átalakulni, ami egy tollvonással átírható a múltra is. Érdekes volt mindezt egy egyetemen teológiát tanult ember „szájából” hallani, hazaérkezése után elvetette a papi életpályát és minden idejét A fajok elmélete című tudományos könyv megírására fordította. Több mint húsz évet dolgozott rajta titokban, mert az emberek legjobb esetben is elítélték volna, szinte csak a közvetlen ismerősei tudtak a dologról, vagy sejtették, hogy készül valami.

Érdekes volt, ilyen megvilágításban még nem láttam ezt a kérdést, de pont illett a tegnapi bejegyzésemre, pontosabban arra, hogy ha a dolgokat egyszerűségüknél fogva próbáljuk megközelíteni akkor juthatunk messzebb is és kitartó munkával kerülhet fény a részletekre is, de ehhez mindenképp, kell egy adag kíváncsiság és kitartás. Húú, csak fele olyan jól tudnám kifejezni magam, mint amennyire szeretném, akkor már fele annyira se lenne rossz, így estefele eStefelé. :)

Most megyek, iszom egy kis tejet, mert az egészséges és edzettem is, kell az energia minden szinten, tanulok picit, zenét hallgatok, ami most már megint jó. De még nem linkelek, pedig van egy új kedvenc, lehet később, lehet soha, nem tudom. :) Rövidre veszem a végét, hamar el akarok menni aludni, mostanában nem pihenem ki magam és ez mindenre kihat, sajnos az írásaimra is, de ez legyen a legnagyobb bajom, többek között anya is rám szólt ez miatt, igaza is van. Úgyhogy jóéjt mindenkinek – régen írtam, hogy felesleges jóéjt kívánnom, amikor este írok, mert nem biztos, hogy ti is akkor olvassátok. nos, attól még, ha nappal olvassátok, nagyvalószínűséggel a közeljövőben fogtok aludni, magyarul simán tökjó a jóéjt – vagyis jóéjt! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.