Itt van! Én is türelmetlenül vártam, hogy mit? Lássuk csak, Február. Nem ez így még semmi, ebből nem lehet rájönni. Február 13. Ááá, így se. Akkor legyen annyi, Február 13. péntek „…a kérdésedre haver nekem az a válaszom, péntek 13 nekem a lelki támaszom…” Perszere, vágja rá mindenki, Killakikitt album. Jó jó nem mindenki, de a lényeg, hogy én már több mint két éve vártam erre a pillanatra. :) Sajnos nem 13-án lett meg, hanem valamivel később, 19-én, de kell, úgymond ennyi átfutási idő. :) És a továbbiakban E/1-ben beszélek, még akkor is, ha nem, mert tudom, hogy nem egyezik sok emberrel az ízlésem és véletlen sem szeretném másra erőltetni a véleményem. Nagyon jó érzés, amikor ilyen horderejű dologgal találkozom, főként, amikor először. Ilyen volt az Akkezdet album, de mégse, mert az csak később tetszett meg, talán Steve – 1st, ami ehhez fogható. De várakozási időt tekintve, nem volt még semmi ilyen. Megint gyereknek éreztem magam, olyan vissza a múltba kategória. Amikor valami új cucc jött ki régen, összeültünk barátokkal és közösen hallgattuk meg úgymond flesseltünk rajta, azok nagyon jók voltak. :) És tegnap is ez volt Potteréknél, egész nap nagyon rajta voltunk, sőt egész éjszaka azt álmodtam, hogy valami verekedés kellős közepére cseppentem, ahol azt se tudtam, hogy ki kicsoda, talán ez is az album „durvasága” miatt van. :)) Szóval számomra, rendkívüli mód átérezhető lett az album, természetesen a jól megszokott Killakikitt stílusban. Tegnapi naphoz még annyit fűznék hozzá, hogy voltunk úgy majdnem egész csapatosan a Pannon Egyetem „buliján” ha lehet annak nevezni, mindenesetre a kaja finom volt. :) A bulinak a „buli” része, az idézőjeles buli része pedig különleges vagy inkább furcsa – a két szó definíciója még amúgy is elgondolkoztat néha, válasszátok ki, ami nektek ide illik. Ja, csak zárójelben, a Beatbox-os Revolution unokatesója szerint hasonlítok Enrique Iglesiasra, háhh na gondoltátok volna?? N.C. xD Valamikor egy óra után érhettem haza, de nem emlékszem pontosan, még végigpörgettem az albumot, á és nagyon jó, főleg azt érzést nem tudtam kiverni a fejemből, hogy tudom, a későbbiekben is mennyit fogom hallgatni és évek múlva is zene lesz. Ami még meglepő, hogy csinált rá alapot többek között 4th Disciple a Wu-Tang-ből, ez azért elég nagy szó, de az még nagyobb, hogy nem tűnik ki semmivel a többi közül és nem azért mert rossz lett, hanem épp ellenkezőleg.

 

A mai nap – az időszavar miatt, hívjuk szombat reggelnek - már korán, 9 óra körül kezdődött, reggeli, majd elszöszmötöltem pár órát a fényképeimmel, közben Killákat hallgattam. Később rövid főzőlecke – Hmm.. Hmm.. Khm.. -, majd befőtt nyitogatás következett, de élveztem ezt is, rettentően házias vagyok, már látom magamon a kötényt és a sityakot is, esetleg fakanál kézben... incredible, izé akarom mondani unglaublich :) Csak, mert megvolt a második németem is, amely valójában a harmadik és negyedik volt. Ezt már jobban élveztem, mint az elsőt, igazából ez most nekem nagyon tetszik, sokat kell tanulni, sokat kérnek, de akkor is, szeretek tanulni már, nem úgy, mint kiskoromba. Mindig pozitív dologként kell felfogni, ha valamit elsajátítunk, attól csak többek leszünk. „…a fDAAAMom legyen rendes, kibDAAMok veled mégis, a Killakikittel szemben téves a hipotézis…” Sorry csak pont próbálok az élet értelméről összehozni valamit nagy eszmék közreműködésével és akkor ezt hallgatom közbe, elég viccesen jött ki, szerintem hagyom is, mármint az írást, a zene marad! :D Ha a továbbiakban is ilyennel találkoztok, akkor az nem pillanatnyi elmezavar tünetei nálam, hanem csak nagyon rápörgök a zenére, majd igyekszem lenyugodni és továbbírni. Anyukám is már csukja az ajtóm, amikor erre jár, nemtetszik neki a szöveg. :D Pedig nagyon rosszul fogjátok fel ezeket, ettől még nem lesztek ilyenek, meg rosszak se, csak kifejező eszköz számukra, semmi több. Nyitottabbnak kell lenni, ilyen az élet is, nem értettem soha amikor szépíteni kellett a dolgokat, rengeteg tanulságot lehet ebből is leszűrni, tudom hihetetlen, ám igaz, de mondom, csak felfogás kérdése, ez a szép ebben az egészben, ha mindenkinek tetszene lehet nem is lenne ilyen jó. :) Csaknem zenéről beszélek..? Ilyenkor felötlik bennem az, hogy mégis kit érdekel? Mert amikor már le szokott esni maga a tény, hogy zenéről beszélek. Akkor már vagy minimum tíz vagy inkább tizenöt perces monológnál tartok és ez általában rajtam kívül nem sok embert szokott érdekelni. Pedig jó téma és közbevetőleg ez az én blogom, már egy jó ideje. :) Erről most eszembe jutott egy régi mondás, egy régi ismerősről, noha ez nem zenével, sokkal inkább rajzolással kapcsolatos. Így szólt; „…szard már le, az emberek nem tudják mire vélni…” és ez a valóság :) rá lehet erre is és minden más hasonló szegmensre húzni, mint egyfajta sablont. Ebéd előtt még játszottam egyet gyorsan a Tony Hawk-al – deszkás játék - ugye én valamikor még az őskorban deszkáztam is egy picit, de magát a játékot Rider, madridista.eu-s kolléga juttatta eszembe, vele együtt szerepeltünk amúgy a Kossuth rádióban is. Ja és még szintén ebéd előtt megmértem magam és „híztam” három kilót az előző méréshez képest – kb két-három hete – úgy fest, kezd bejönni az itthoni edzésterv, étrend. :)

 

Valamikor három óra körül jöttek értem a többiek és mentünk a Szandiába, ismét csapatos jellegű összejövetel. Már lassan megszokott lesz nálunk a medencés dzsákudzis estély. :D A kezdeti szervezési nehézségek ellenére egész jól sült el a dolog, volt megint röpi meccs a medencébe, közös beszélgetés és egyéb… a dzsákuba. És érdekes módon még szaunáztam is, eddig sohasem tudtam rávenni magam, de most kipróbáltam. Vittünk hifi-t is, hogy hangosabb legyen a zene, de ez különböző kalandok árán sem jött össze, bár nem is nagyon hiányzott, azaz jó volt így is. Nagyon ezt nem tudom ragozni, meg álmos is vagyok, de összességében szerintem jól érezte mindenki magát. :)

 

De ami igazán feldobta a napomat, az a Real Madrid sorozatban 9. győzelme. Aki látta a meccset az tudja, hogy nem egy mindennapi dologról beszélünk. Először is az első félidőben kialakult a végeredmény, ez így nem is lenne meglepő, gondolhatnánk. De ha jobban megnézzük, hogy mennyi is lett a vége, akkor egy szép hatost látunk a Madrid-nál, míg a Betis-nél csak egyet. Egyre jobb formába kerül a csapat, egyre jobban ott vannak fejbe és már kezd eredménye is lenni a dolognak, ugyanis: és ez mondandóm második pontja, a Barcelona kikapott hazai pályán városi riválisától. Az előnyük mindössze 7 pont, ami sajnos még mindig sok, de ha azt nézzük, hogy nemrégiben majdnem a duplája volt ennek és azt, hogy még milyen sok van vissza a szezonból, kijelenthetjük: a Real Madrid visszatért a bajnoki címért folytatott küzdelembe. Ha halványan is, de az esély ott van és ez nem várt fordulat az év eleji Madrid-ot nézve. Talán, sőt biztosan erőt tudnak meríteni a fiúk a szerdai Liverpool elleni bajnokok ligája küzdelemre. Szükségük is lesz rá, minden tekintetben kemény meccset várok és jelenleg még megtippelni sem tudom a párharc kimenetelét, csak természetesen akkor, ha a szívemre hallgatok, de az nem minden esetben fedi a valóságot.

 

Most így szombat éjjel, hogy már vasárnap hajnal van, megkívántam egy Sinckers-t és úgy emlékeztem volt egy, iszonyat rég ettem és most nem találom, pedig tegnap kaptam, szerintem a tettes itt alszik a mellettem lévő szobában és anya a fantázianeve. :) Ha most elfutok a boltba így éjjel 4:36-kor, akkor nagyon hülye vagyok? Csak mer’ az lesz, válogathatok a multinacionális cégek között, ami ilyenkor nyitva van, kb. van a tesco meg hát ugye nem is kell tovább mennem. Úgyis a tescoscolátiscitrommaliszom típusnak tartom magam, ez sajnos a mai világban elengedhetetlen. :) Na veszem a kabátom, fullcap :) kocsi kulcs, mp4, ti meg találjátok ki mit hallgatok majd. ;)

béke.

P.S.:

 

 

naggyon durvaa és az összes magára veheti ;)