Mindenkinek, aki nekifog napló, illetve blog írásnak, csak annyit kívánnék, hogy olyan napok álljanak a háta mögött, mint ami most mögöttem, vagy mögöttünk. Olyan szinten számtalan megemlíthető, kifejthető dolog történt, vagy éppenséggel történik velünk folyamatosan, hogy kijelenthetem: back again! Pont minap beszéltem több egyénnel erről és végül kiegyeztünk abban, hogy mindennapjainkat átlagfeletti dolgokkal tűzdelve éljük. Ezért is nehéz visszaemlékezni, szinte nem is tudok mindenre, de azért egy próbát megér. Azt hiszem, hogy a Csótós, hármas akciónkról mindenki hallott (Pottal, Gerellyel), akinek kell, aki nem az kérdezzen rá, vagy épp nem kell tudnia róla, szóval a tartalom miatt itt tovább nem is ecsetelném. :D Fellépés vol 1.0 péntek Plázában, terveink szerint debütál az új koreónk, mind a három nyolcad, ami lehet nem sok, de szerintem nagyon jó lett. ;) Épp valami fürdőruha bemutató ment, amikor meghallottuk Bulitól, hogy a következő fellépő mi vagyunk, nagy rohanás, gyors öltöző keresés, nyújtás, bemelegítés. Mindig így megy, ha nem a sajáthibánkból, akkor a maradék 1%-ban csúszik a program és előbb jövünk, egyszóval az elmaradhatatlan rohanás megvolt itt is, pont, mint a Scorpio 1975-ös albumánál. Ezúton is bocsi, Réka plusz barátnője, majd kitalálunk valamit. :D Mázli, hogy ezt a fellépést kivételesen senki sem vette fel, ezért csak a nézők véleményére hagyatkozhatok, amikor azt írom, egész jól sikerültünk, új cuccal egyetemben. Plázától elfelé is összehoztunk egy érdekesebbnek titulálható multimédiás csomagot. Alaphelyzet, hatalmas eső, szinte vágni lehetett, mi kocsiban, Luciano Pavarottit hallgatva Gerely ötlete végett, kint az emberek össze-vissza menekülnek az eső illetve jég elől és ez így meglehetősen abszurd érzést váltott ki bennem. Azt hiszem, erre mondják, hogy „ilyen helyzetben még nem voltam” hát én már igen. :) Ja és üdv megfázás, hogy vagy? Rég találkoztunk, nem hiányoztál… Utána csocsóztunk egy picit a felgyülemlett feszültség levezetése miatt, majd mindenkivel egyszerre beszéltem és kitaláltam a gondolatait. :D Voltunk még kajálni is azt hiszem, ezután többen hazamentek, de a „maradék” még egy órás diskurzust tartott, Olaszországról, táncról és egyéb hozzánk közelálló témáról. Apropó, Olaszország, nem tudom milyen részletességgel említettem, de most megteszem. Örömmel jelentem be, hogy; MEGY A CSAPAT LIGNANO-ba. Egyszóval aki június végétől július elejéig nem bírja ki LSM nélkül az feltétlen ott keressen minket, fellépések, esti showk minden nap várhatóak, készülünk egy-két dologgal. ;) Erről jut eszembe, hogy a pénteki nyelvvizsga után, jobban nekifekszem ennek az erőnlét (vagy, hogy is hívják) dolognak, mert kint nem fogom bírni. Amúgy a város helyileg nincs messze Gradotól, ahol „gyerekkorom” nyarait töltöttem, szóval nekem ez, ha lehet úgy mondani duplán olyan jó érzés, valamennyire odavalónak érzem magam. Nagyon kíváncsi vagyok a változásokra, a meglehetősen megkopott olasz tudásomra. :D Nos túlságosan elkalandoztam, fellépés vol 2.0 szombat HSMK, gála. Fél négyre kellett ott lenni, azaz kellett volna, vendégek voltak, meg őszintén szólva eltököltem az időt szóval ide is késve érkeztem, de mint utólag kiderült nem származott ebből semmiféle hátrány. Megnéztük a műsorok nagy részét, tapsoltunk a lányoknak, jól éreztük magunkat, amennyire tudtuk nyalogattuk a sebeinket az előző napi show miatt. Gerely beállított öltönybe, esküvőről elugrott tíz percre beköszönni, meg is jegyeztem, hogy egész jól mutatott volna a M.I.B.-es koreónkhoz. :D Amit ezen a napon sikerült elsietnem valamennyire, bár összességében ez is jól sikerült, ezt már láttuk is valamennyire (Brigi felvette), utólag is köszi annak aki ilyen csodás fényeket intézett nekünk. De kivételesen most nem maga a show volt az érdekes számunkra, hanem a gála fináléja, ahol minden csapat bevonult még egyszer a saját zenéjére és csinált valamit 1-2 percig. Háttal nem kezdünk mondatot, de hát nálunk ismét egy új elem debütált, a „hajókázós”, amint megszólalt a zenénk Billege féregmozgott, Potter négykézláb én ráültem és máris hajóskapitány képében díszelegve vonultunk az addig már csurig megtelt színpadra. Remélem mindenkinek tetszett. :) Magyarul maradt mindenki arcán az idétlen mosoly és jókedv továbbra is, de azért elfáradtunk rendesen, magam részéről biztosan és sikerült mind a két nap ugyanott beütni a fejem, szép búb lett. Utána gyorsan csináltunk csapatfotót, lebeszéltük az estét, majd páran haza, páran csocsózni indultak, én magamat az utóbbi kasztba soroltam, de nem maradtam sokáig, jött értem Misi és már mentünk is ki Mikifára, házibuli vol 1.0, szülinapi buli, ezúton is boldog szülinapot lányok. Volt itt, ott, minden :) meglepetésre találkoztam Szepivel is, több ismerősemmel karöltve, elbeszélgettünk, amíg a többieknek sikerült valami whiskys rántottát összehozni, azóta is örülök, hogy nem kóstoltam meg. Pár „érdekes” kép is készült, érdeklődni természetesen nálam lehet. :D Valamikor tíz-tizenegy körül beértünk a városba, majd beszéltem a többiekkel (LSM), jöttek is értem, mentünk Gyareszhez, házibuli vol 2.0 Szepetnek. :D Beszélgetéssel indítottunk, majd rövid időn belül mindenki elveszítette az „önkontrollt” és Ricsit például kidekoráltuk tejszínhabbal, nekem is született egy alufólia sityakom, ami természetesen a gondolataim elszipolyozását gátolta meg, ne is kérdezzétek! ;) :D Továbbiakban a Discovery csatorna egyik műsorának, Time Warp-nak egyik kísérletét valósítottuk meg, Potter közreműködésével. Mely szerint, ha egy üvegre, jelen esetben egy vízzel teli sörösüvegre rácsapunk, akkor a vákuum miatt széttörik az. Fontos, hogy csak vízzel működik, ugyanis ha szánsavas tartalmú itallal próbáljuk ugyanezt, akkor a vákumot nem a folyadék tölti ki, hanem szén-dioxid. És láss csodát, működött valójában, valami fantasztikus, de otthon ne próbáljátok ám ki! ;) Fontosabb dolgok nem történtek, illetve szintén nem ide publikálhatóak, bár az még fontos, hogy Gerellyel megetettem egy lepkét :) aki épp az esküvőről esett be, mármint nem a lepke. Igazából nem tudom, mit írjak még így 4:55-kor főleg, ahogyan már említettem pénteken nyelvvizsga és tanulnom kell valamint korán kelni, hogy leszokjak a vámpír üzemmódról, ja de Andi, hazaértem ma éjfélre. ;) Ezek után maradjon valakinek ereje, valami gondolkozósat írni, na jóéjt! :) eS.

 

a győztesek soha nem adják fel, akik feladják, soha nem lesznek győztesek

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.